Mennyire vagy tudatos vásárló?

Gyakran mondjuk, hogy „fogyasztói társadalomban élünk” és napjaink aktuális kérdései közé tartozik a környezetvédelem, a környezet kímélése a pazarlás csökkentése és az újrahasznosítás. De mit is értünk fogyasztói társadalom alatt, és mi az, amivel valóban kíméljük a környezetünket? Mit jelent ma tudatos vásárlónak lenni?

A „fogyasztói társadalom” nem tudományos fogalom, mégis előszeretettel használjuk. Azt jelenti, olyan társadalomban élünk, ahol a javak és szolgáltatások halmozása elfogadott cél, és motiváció is egyben.

Ez valójában ellent mond a környezetvédelmi törekvéseknek, hiszen azzal, hogy termékeket halmozunk magunk körül szükségtelen mértékben, növeljük a keresletet és felerősítjük azokat a hatásokat, melyek a környezet szennyezéséért közvetlenül felelősek.

Azok a cégóriások, akik látszólag erőteljesen kiállnak a környezetszennyezés ellen, a következő kampányukban már manipulatív eszközökkel, legtöbbször az érzelmeinkre hatást gyakorolva igyekeznek elérni, hogy még többet és még gyakrabban vásároljunk.

A termék

Ma minden a ’termék’ körül forog. A YouTube véleményvezérei tartalomba ágyazott termékhirdetésekkel igyekeznek szponzorszerződéseket kötni. A Facebook azt a több, mint 2 milliárd felhasználót tekinti terméknek, akiket fizetett hirdetéseken keresztül szolgáltat ki a hirdetőknek. Tesztelők ezreinek megélhetése múlik azokon a termékeken, amelyek működését és tulajdonságait bemutatva próbálnak elérni emberek millióihoz.

Az 21. században sok foglalkozás eltűnt, és sok olyan foglalkozás született, amit korábban el sem tudtunk képzelni. A tartalomgyártás és a kereskedelem mára elképesztő mértékben összefonódott.

Mit jelent a tudatos vásárlás?

Sok oldalról megközelíthejtük ezt a kérdést. Tudatos vásárlásók vagyunk, ha nem vásárolunk olyan cégektől, melyek gyerekmunkásokat foglakoztatnak, állatkísérleteket folytatnak, de tudatosak vagyunk akkor is ha hazai termékeket fogyasztunk, a hazai gazdaságot támogatva ezzel. Ha multik helyett kis és középvállalákozásoknál hagyod ott a pénzed, de akkor is, ha ügyelsz rá, hogy vásárlásaid során minél kevesebb szemetet termelj. Ezekről sokan, sokféleképpen beszélnek. De mi a helyzet az internetes vásárlással?

Hogyan lehetsz tudatos vásárló az interneten?

Az internetes vásárlás mára meghatározó iparággá nőtte ki magát. Ez egy teljesen ismert tény, azonban az e mögött húzódó infrastruktúrába kevesen gondolunk bele. Természetes, hogy az ország bármelyik pontjáról rendelt csomagot 1-3 napon belül hozza a futár. De milyen logisztika van e mögött?

Amikor leadod a rendelésedet, beindul az apparátus. Ez lehet manuális, vagy automatizált, a lényeg az, hogy megérkezik az igény egy raktárba, ahol a lehető legnagyobb hatékonysággal és a lehető leggyorsabban igyekeznek összeszedni az általad rendelt termékeket. Ezeket ki kell számlázni, ellenőrizni kell, csomagolni és feladni.

Mindenki számára természetes, hogy a lakhelyétől 5-10km-re lévő multiba ha elmegy autóval, az általában úgy történik, hogy heti egyszeri alkalomra megszervezi a „nagy bevásárlást” nem pedig naponta autózik el oda 1-1 tételért: ez utóbbi sem időben, sem üzemanyag költségben nem érné meg.

Miért van akkor, hogy az akár 200km-re lévő webáruház oldalára ha ellátogatunk, a vásárlásunk értéke nem éri el még a szállítási díj mértékét sem? Ezért részben a webáruházak a felelősek!

Egy 100Ft-os rendelés logisztikai terhe ugyanakkora, mint egy 1.000, vagy 10.000 Ft-os rendelésé, ha azt vesszük alapul, hogy a szedés, csomagolás és kiszállítás mindegyik esetben nagyságrendileg ugyanakkora.

Részben a verseny, részben pedig a tradícionális kereskedelmi gondolkodás az oka annak, hogy a webáruházak ezt lehetővé teszik.

Pedig a felelősségük nem kicsi: Az internetes vásárlás sok tekintetben környezetkímélőbb, mint a bolti vásárlások, de ha nem optimalizáljuk az árukészletet, és nem ügyelünk bizonyos részletekre, akkor a folyamat pazarlóvá válhat.

A nyomtatott számla

Az internetes vásárlások mellé köteles a kereskedő számlát adni, akkor is ha nem adószámos vásárlásról van szó, és a magánszemélynek semmi szüksége nincs a továbbiakban a vásárlást igazoló bizonylatra. A számla formátuma általában A/4, ami feleslegesen nagy méret, abban az esetben ha kinyomtatjuk. Miért tennénk? Miért működtetnénk gépeket, miért használnánk feleslegesen papírt hozzá, ha szükségtelen?

Szerencsére egyre inkább elterjedt gyakorlat, hogy a kereskedő minden, a vásárláshoz tartozó dokumentumot – legyen az számla, jótállás vagy éppen az elállási nyilatkozat – elektronikus formában továbbít a vásárlójának.

Arculatizált csomagolóanyag

A vásárló számára első és legfontosabb szempont, hogy a rendelését épségben kapja meg. A feladó érdeke is ez, ezért mindent megtesz azért, hogy a vásárló elégedett legyen. Ne dőljünk be a látszatnak. Jó benyomást kelt, amikor meglátjuk a nyomtatott kartondobozt, logozott ragasztószalaggal. Gondoljunk bele azonban abba, hogy melyik a környezttudatosabb: megnyomtatni havi többezer dobozt, ami utána a kukában végzi, vagy felhasználni a logisztikai körforgás révén keletkező feleleslegessé vált csomagolóanyagot? Nem annyira csinos, de gazdaságos és környezettudatos.